Kármelhegyi Boldogasszony templom

Budapest, Huba utca 12.

Az első ma is álló templom a kerületben.

Bővebben:

1895-ben Soós István győri házfőnök atya vezetésével missziót tartottak a kármeliták a budapesti Terézvárosban. Meggyőződve a munkásnép szomorú erkölcsi állapotáról, P. Soós elhatározta, bár egy fillérje sem volt, hogy Angyalföldön rendházat és kápolnát hoz létre. István atya szívében az apostolok tüze égett. 1895-ben Jézus Szentséges Szíve ünnepén a telek a Rend tulajdona lett (Huba utca.). Puscher István fővárosi építész tervezte és kivitelezte a rendházat és a kápolnát. Az ünnepélyes bevonulást és felszentelést 1896. július 19-én tartották meg. A kápolna már kezdetben igen kicsinek bizonyult, azért Soós atya elhatározta, hogy templomot épít. 1896 karácsonyán felállíttatta a kápolnában a „Csodatevő Prágai Kis Jézus" szobrát, és bár még építkezési adósságai voltak, a csodálkozó híveknek kijelentette, ha buzgón imádkoznak a Kis Jézushoz, három év alatt készen áll a templom. Úgy is történt. Az alapkövet 1898. október 15-én tették le, de akkor már álltak a falak az alsó kerek ablaksor magasságáig. A templom felszentelése 1899. október 15-én volt, amin I. Ferenc József császár és király is részt vett. A templom Hofhauser Antal tervei szerint készült. Majorossy Géza az összes kőműves és kőfaragó munkát vállalta. A főoltár a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, amint Stock Szent Simonnak átnyújtja a vállruhát, a skapulárét. A mellékoltárokon Jézus szíve, Páduai Szent Antal, Fájdalmas Szűzanya, Szent István király, Avilai Szent Teréz, Szent József és a Prágai Kis Jézus valamint Lisieux-i Szent Teréz található.